családjog - online jogi tanácsadás, tanácsadás, családjog, házassági bontóper, bontóperben, házastársi, házastárs, vagyon megosztása, vagyon, megosztás, gyermektartásdíj, polgári eljárás, büntető eljárás, tartásdíj

Elektronikus cégeljárás

A cégbírósági ügyin- tézés elektronikus: valamennyi cégforma esetében lehetővé válik az elektronikus út.

 

ügyvédi iroda
ügyvédi iroda

Online jogi tanácsadás

Az online nyújtott jogi tanácsadás NEM NYILVÁNOS! Kérdései, jogi problémái nem kerülnek feltüntetésre oldalunkon.

Tegye fel kérdését most!

 

online jogi
tanácsadás ügyvéd-oline jogi tanácsadás

ügyvédi iroda
ügyvédi iroda

A honlap a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének Az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalásának figyelembevételével készült.

 

Irodánk a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületénél rendelkezik felelősség-biztosítással.

ügyvédi iroda

Családjoggal kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

 

 

Mennyi a házassági bontóper illetéke?

 

A házassági bontóper illetéke 12 000 forint. A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

ügyvédi iroda

A különélő házastárs nem fizet gyermektartásdíjat. Mi a teendő?

 

A különélő szülő a gyermekről elsősorban pénzben, gyermektartásdíj formájában gondoskodik. Ennek elmulasztása esetén azt hat hónapra visszamenőleg igényelheti a gyermeket természetben tartó szülő. Az igényérvényesítésre polgári eljárás és büntető eljárás is kezdeményezhető. Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. Az elkövető nem büntethető, illetve büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz. Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, s a gyermeket gondozó személy sem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani, a gyermektartásdíj előlegezésére kerül sor, melynek elbírálása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

ügyvédi iroda

A gyermektartásdíj kiszámításakor számításba kell-e venni az adójóváírást?

 

Az APEH Adónemek foosztálya által kiadott 2003/3. számú "Adózási kérdés" kapcsán született ez ügyben állásfoglalás.

 

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény végrehajtási rendelete szabályozza, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a levonandó tételek között szerepel a jövedelmet terhelo adó (adóeloleg), a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói járulék. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a számított adót csökkenti az adójóváírás. Ezt a kedvezményt a munkáltató már az adóeloleg megállapításánál és levonásánál is köteles figyelembe venni, ami által csökken a munkavállaló által fizetendo adó összege, no a nettó jövedelme, amely után a gyermektartásdíjat fizetnie kell. A gyermektartásdíj kiszámításakor tehát a levonások és kedvezmények érvényesítése utáni összeget kell alapul venni. (APEH Adónemek foosztálya 1225853363/2002. PM Jövedelemadók foosztálya 19672/2002.; AEÉ 2003/1.)

ügyvédi iroda

Meddig jogosult a gyermek a tartásdíjra?

 

A szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását megszorítani. Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, de nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás. Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan, ha a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség), vagy ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.

ügyvédi iroda

2010. © Nyári és Korsós Ügyvédi Iroda minden jog fenntartva